Szeretettel köszöntelek a a közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
a vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a a közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
a vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a a közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
a vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a a közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
a vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A pozitív-negatív gondolatok hatása; a körülöttünk lévő világ sajnos a negatív gondolatokat sulykolja; a világ nyugati része a negatív dolgokra kíváncsi. Sajnos ez veszélyes, mert ez betegséget is okozhat.
A gondolat teremtő erejében, fizikai értelemben nem hiszek. De lelki
értelemben igen. Tudom, hogy az ember pozitív beállítottsága rendbe hoz,
harmóniában tart. A negatív gondolatoktól biztos, hogy romlik az ember
állapota. Másképp lesz beteg az ember, és másképp éli meg a betegségét,
ha lelkileg rendben van, és összetartja magát. A helyzetek adottak, de a
helyzetben való viselkedés lehetősége szabad.
Mondok egy személyes példát.
23
éves voltam. Támadt egy szembetegségem. Azt mondta az orvos, hogy neki
könnyebb lenne, ha megvárnám, míg megvakulok, mert akkor egyszerűbb a
műtét, kisebb a rizikó, mert fiatal vagyok. Én ezt elfogadtam ettől a
szemésztől és 3 évig éltem vakon. Nem rögtön vakon, de a végén már csak
fénylátásom volt. Ez egy helyzet volt, amibe belekerültem, hagyjuk hogy
miért- karma, vagy isten akarata-, teljesen mindegy. A lényeg hogy mit
csinálok. Láttam a betegtársaimon, hogy pszichésen tönkre mennek, hogy
keserűek lesznek. Jöttek a várható tünetek: „Ez miért épp velem
történik?", elkezdték gyűlölni a látókat, stb. EZT nem akartam! És
elkezdtem játszani. Azt találtam ki magamnak, hogy egy alvilági utazásra
megyek a sötétség birodalmába, és ha mázlim van, újra ki fogok érni a
fényre. És azt kezdtem játszani, hogy nem látok. Egyszer csak kiderült,
hogy ez egy fantasztikus kaland. Megváltozott a világ. Addig egy
rendetlen ember voltam. Az egész kamaszkorom tele volt vitákkal emiatt.
De ettől a pillanattól, ha nem tettem vissza az öngyújtómat, soha többet
nem tudtam meggyújtani a cigarettámat. Új félelmek jöttek, a kiállótól,
a keresztbe fekvőtől, amiben eleshetek, stb. Kiderült, hogy gőgös
vagyok. Nem hagyom magam kísérni. Abban az időben tanítottam, mint
tanársegéd az egyetemen és nem láttam a katedra szélét és elestem. Így
híre ment, hogy alkoholista vagyok, és részegen tanítok. Holott „csak"
nem láttam. Lebonyolítottam egy szerelmet is vakon. A legnagyobb
meglepetés volt, amikor később újra találkoztunk.
Sokféle
technika van arra, hogy elsajátítsuk a pozitív gondolkodást. De meg kell
találni azt a módszert, ami adekvát a személyiséghez, és belső
lehetőségekhez.
Vallomást kell, hogy tegyek. Én, az életem első-
második évében folyton meg akartam halni. Egyik betegség a másik után,
egyik szövődmény a másik után érte egymást. Már 2 hónapos korban
leválasztottam magam anyukámról, nem szoptam, de pótlást sem fogadtam
el. Egy okos gyerekorvos azt mondta anyukámnak, hogy ez a kisgyerek így
éhen fog halni, mi lenne ha, megpróbálná húslevessel. Kiderült, hogy
imádom és azon neveltek fel, nem pedig anyatejen.
Később, mikor
elkerültem pszichoanalízisbe és kiderült, hogy nagyon korán szerveződő
depresszív reakcióban szenvedek, az anyukámhoz fűződő kapcsolatom miatt,
analitikusom így búcsúzott tőlem:"- Nézze Péter! Magának egy lehetősége
van. Mindig legyenek restanciái, és vállaljon többet, mint amennyit
teljesíteni tud, mert a maga számára a depresszió egyetlen ellenszere az
aktivitás. Emelje meg az aktivációs nívóját és nem lesz depressziós.
Kivéve, ha megöregszik. Mert amikor kifogy a szuflája fel fog törni a
depresszió. Azt fogják mondani, hogy öregkori depresszió, de mi tudjuk,
hogy ez már fiatal korában is megvolt. „
Sajnos a depresszió
erősebb tud lenni, mint a pozitív gondolat. Én nagyon nehezen viselem
azokat a periódusokat, amikor bejön egy betegség, mert olyankor elönt a
depresszió, és nem segít a pozitív gondolat. Aki ezt cáfolja, tegyen egy
kísérletet. Menjen el egy társaságba. Mondja, azt hogy a Jenő és a
Matild milyen boldog. - senkit nem fog érdekelni. De ha arról kezd
mesélni, hogy a Matild milyen rafinált módon csalja a Jenőt! - rögtön
mindenkit érdekelni fog a dolog. Miért van az, hogy az emberek a
negatívra reagálnak? Mert sokkal jobban érdekli őket. Hát miből él a
média? Állandóan a negatívumokat hangsúlyozza.
Még megmenteni sem
akarjuk magunkat, annyival jobban vonzódunk a negatív iránt. Nagyon sok
olyan ember él, akik számára a jó dolgok illúziónak tűnnek,
tündérmesének. Számukra valóságértéke a rossz dolgoknak van. Ezt a
típust én úgy hívom, örömgyilkosok.
Volt egy unokaöcsém, szeretett
volna egy pingpongasztalt. Vettem neki, boldog volt, én is. De jött a
nagymama és azt mondta, biztos zavarni fogja a szomszédokat a
labdapattogás. Igazi örömgyilkos! Rengeteg ilyen ember van, aki nem tud
felejteni, és minden reggel bemagolja gyerekkora, ifjúkora sérelmeit, és
húzza maga, mint egy hosszú sleppet.
Megváltozni nem könnyű,
De
ebbe mégsem kell beletörődni. Füst Milán azt mondja: a világ elvárja,
hogy holnap is olyan legyél, mint tegnap voltál. Nem fogadja el a
változásokat, a környezet is nehezen viseli és ezért nekünk is nehéz a
változás. Át kell állni egy másfajta gondolkodásra. Én leginkább a
buddhista gondolkodást érzem ehhez közel. Éltem egy ideig Indiában, egy
buddhista kolostorban. „Azt mondja Buddha:. "Ami jön fogadjátok, ami
megy engedjétek."
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kapcsolódó hírek:
Mától pozitívan gondolkodom
Határozatlanság és halogatás: mire jók a hibáid?
Határozatlanság és halogatás: mire jók a hibáid?
Lásd pozitívabban a világot!