Bölcs téma

Mindenkinek, aki „Aki már elég régóta fiatal”

Egy öregúr egyszer elhatározza, hogy elmegy Afrikába szafarira. Magával viszi öreg kutyáját, hogy társasága legyen. A kutya egy nap addig kergeti a pillangókat, amíg azt veszi észre, hogy eltévedt. Bóklászik erre-arra, hogy megtalálja az utat, egyszer csak látja, hogy egy leopárd rohan felé láthatóan azért, hogy megegye. Az öreg kutya azt gondolja: „Jaj, most igazán bajban vagyok!” Észrevesz a közelben néhány csontmaradványt valami dögből. Gyorsan elkezdi rágni a csontokat, hátat fordítva a leopárdnak. Amikor az már majdnem ráugrik, a vén kutya felkiált: „Ez a leopárd igazán finom volt! Vajon, találok még egyet?” Ezt hallván a leopárd, az utolsó pillanatban visszafogja az ugrást, rémülten néz a kutyára, és gyorsan elhordja az irháját. „Húúú!” – sóhajt a leopárd – „Ez meleg volt! Ez a vén kutya majdnem elkapott!” Közben egy öreg majom, aki végignézte az egész jelenetet egy faágról, arra gondol, hogy hasznot húzhatna abból, amit tud, és kialkudhatna valami védelmet a leopárdtól. Utána iramodik, de az öreg kutya, amikor látja teljes sebességgel a leopárd után futni, rájön, hogy valami ravaszság készülődik. A majom utoléri a leopárdot, elárulja neki a kutya cselét, és alkut ajánl. Az ifjú leopárd feldühödik, hogy rászedték. „Gyere, majom, ugorj a hátamra, és meglátod, hogy jár az, aki be akar csapni!” Az öreg kutya látja a felé rohanó leopárdot, a majommal a hátán, és nyugtalankodik. „Na, most mit csináljak?” Ám menekülés helyett újra leül, háttal a támadóknak, és úgy tesz, mintha nem látta volna őket. Mikor hallótávolságba érnek, felkiált: „Hol van már az a hülye majom? Már egy órája elküldtem, hogy hozzon egy másik leopárdot!” Tanulság: Sose nevesd ki az öregeket! A kor és a finesz végül mindig legyőzi az erőt és a fiatalságot. A szellem és a ravaszság csak a korral és a tapasztalattal nő meg. Ezzel nem akarom azt állítani, hogy öreg vagy, csak mások fiatalabbak. Észrevetted, milyen kellemes nagy betűkkel írtam, hogy könnyebben olvasd?