Riekje Boswijk-Hummel, holland pszichoterapeuta Harag című könyvében azt írja, akkor keletkezik bennünk harag, ha a vágyaink elé valamiféle akadály gördül. Ha például egy fárasztó nap után arra vágysz, hogy csobbanj egyet a tó hűvös vizében, de egy kerítés állja utadat, akkor bizony nagyon haragos leszel. Hogy mit kezdesz a haragoddal, az vérmérséklet és egyéni döntés kérdése. Vannak, akik összetűzésbe keverednek a kerítés őrével, kiabálni, veszekedni kezdenek, mások durcássá válnak és visszavonulnak, esetleg panaszkodnak, sajnálják magukat.

A holland pszichológusnő szerint ezek a megoldások egytől egyig károsak, mert rontják az emberi kapcsolatokat. A szerző felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy a haraggal kapcsolatban a leggyakoribb tévhit, hogy egy kiadós veszekedés megtisztítja a levegőt, mindenki kikiabálja magából a fájdalmát, és utána mehet tovább az élet. Valójában egy veszekedés során további sérüléseket okozunk egymásnak, amelyeket egyesek elraktároznak magukban, és adandó alkalommal sérelmeiket leverik a másikon. Vagyis nagyobb az érzelmi kár, mint a haszon.

Forrás: Northfoto

Kérj időt! Figyelj befelé!

Mit lehet akkor tenni? A holland pszichológusnő egy cseppet sem könnyű, ám annál hatékonyabb megoldást javasol. Szerinte a harag észlelésének pillanatában érdemes jelezned a másiknak, hogy itt most valami olyasmi történt, ami mellett nem mehetsz el szó nélkül, és ha lehetséges, kérd meg a másikat, iktassatok néhány perc szünetet a társalgásba. Ezzel megfékezheted indulataidat, figyelmedet befelé fordítod, és megvizsgálod, mi okozza haragodat.

A szerző szerint a harag oka rendszerint valamiféle fájdalom, csalódottság, amely abból fakad, hogy a vágyaink nem teljesülhetnek. A befelé fordulás pár percét érdemes azzal töltened, hogy megkeresd, miféle vágyad nem talált kielégülésre. A harag helyett ekkor már csalódottságot, fájdalmat, szomorúságot fogsz érezni. Sokan félnek a fájdalomtól, ezért ilyenkor azt mondják maguknak: "Nem is olyan fontos az egész, ne húzd fel magad!". Ezzel nemcsak a fájdalmukat tagadják meg, hanem a probléma létezését is.

Helyezd át a nézőpontod!

Ha elismered a haragodat, fájdalmadat, akkor empátiát tanúsítasz magad iránt, és valamelyest már le is nyugszol. Hogy mit teszel ezután, már nem a dühöd fogja irányítani. Elterelheted a figyelmedet a történtekről, más célokat tűzhetsz ki, de akár neki is láthatsz a probléma megoldásának.

Ahhoz, hogy meg tudd oldani a konfliktust, szemügyre kell venned azt, aki vagy ami akadályozza a vágyad teljesítését. Ha az akadály egy személy, akkor nincs könnyű dolgod, mert meg kell őrizned a nyugalmadat, és ugyanazzal a nyílt figyelemmel kell fordulnod a másik felé, amellyel az imént befelé fordultál. Először is át kell helyezned a nézőpontodat. Ha a haragodból tekintesz a másikra, akkor csupa olyan dolgot látsz benne, ami igazolja a haragodat. Újra csak azt az önző, agyafúrt gazembert fogod látni, aki mindent elkövet, hogy téged kihozzon a sodrodból. Ha azonban nyílt, semleges figyelemmel próbálod őt szemlélni, akkor már nem csak azt fogod látni, amit tesz, hanem azt is észreveszed, hogy mi rejlik a viselkedése hátterében. Megláthatod például, hogy az illető alapvetően jóindulatú, de jelenlegi viselkedését az elszenvedett fájdalmas tapasztalatok okozzák, és korábbi, dühítő viselkedését már máshogy fogod értelmezni.

Szabadulj meg az ellenségképtől!

A nézőpont áthelyezése néha magától megy, könnyen meglátod a másik esendőségét, néha azonban tudatos erőfeszítésre van szükséged. Nem könnyű ez azért sem, mert ilyenkor szembesülsz azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket te vetítettél rá a másikra. Ez bizony azzal jár, hogy át kell értékelned magadban a másikról alkotott képedet. Ha tartós haragról, ellentétről van szó, bizony meg kell küzdened azért, hogy a jól bevált ellenségképedet lebontsd.

Oldd meg a konfliktust!

A haragodat tehát azzal engeded el, ha áthelyezed a nézőpontodat. Ettől ugyan még nem érted el a vágyadat, a konfliktus esetleg még mindig köztetek áll, de most már a haragod lila ködje nélkül tudsz hozzálátni a probléma megoldásának. Ha a magad iránt tanúsított empátiával fordulsz a másikhoz, akkor meglátod, hogy az "ellenséged" viselkedése mögött milyen vágyak, szükségletek húzódnak meg. Ezt összevetve a saját vágyaiddal, lehet, hogy már nem is olyan nehéz megtalálni a megoldást.

A cikk Riekje Boswijk-Hummel: Harag c. könyve alapján készült