A rossz szokások aláássák egészségünket, egy múló rosszkedv formájában, de szorongáshoz, depresszióhoz is vezethetnek. Szerencse, hogy a lelki csapdákat el lehet kerülni. Ismerjük meg a leggyakoribb hibákat, és azt is, mit tehetünk ellenük.
Kevés mozgás A fizikai egészség mellett a testmozgás a hangulatot is javítja. A rendszeres edzés jó hatással van az agy vegyi folyamataira, és nagyban hozzájárul a lelki egészséghez.
Nem kell rögtön nagyszabású edzéstervvel kezdeni, már napi 15-20 perces séta is megteszi a magáét.
A rendetlenség is zavaró Ha otthonunkban nem teszünk időnként rendet, és hagyjuk, hogy felhalmozódjon mindenféle limlom, az súlyos pszichés rendellenességhez vezethet. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a rendetlenség rokon a depresszióval, a szorongással, még a hízással is.
Ha valamit egy éve nem használtunk vagy viseltünk, ajándékozzuk el vagy dobjuk ki. Ahelyett, hogy pénzünket tárgyakra költenénk, inkább lepjük meg magunkat egy utazással vagy egy hangulatos vacsorával, többet teszünk így lelki egészségünkért.
Kevés alvás Mindenki tudja, hogy ha kialvatlan, mennyire ingerült és nyomott. Hosszú távon, ha az alvászavar krónikussá válik, annak depresszió, szorongás lehet a vége.
Alakítsunk ki egészséges szokásokat, időben feküdjünk le, ne fogyasszunk kávét vagy alkoholt elalvás előtt, és a TV-t, a telefont, a számítógépet és társait is száműzzük a hálószobából.
Túlzott alkoholfogyasztás Az alkohol elnyomja az idegrendszert, lelassít, így a hangulatra is káros. Az esti ivás eleinte elálmosít, de gyakran ez okozza az éjszakai felébredést is.
Mérsékeljük az alkoholfogyasztást, nők számára napi egy, férfiaknak legfeljebb napi két ital a javasolt. Még különleges alkalmakkor is ügyeljünk arra, hogy ne essünk túlzásba, és mindig igyunk elegendő vizet is.
Ha rágódunk a problémákon Ha megszállottan ismételgetjük ugyanazokat a gondolatokat, a szervezetünk stresszes, „harcolj vagy menekülj” állapotba kerül. A pulzusszám és a légzés felgyorsul, és a szervezet stresszhormonokat bocsájt ki, melyek idővel ártanak mind a testi, mind a lelki egészségnek.
Próbáljuk meg elkerülni a rágódást, a folyvást megismételt gondolatokat. Segíthet a mélylégzés is.
Elfojtott düh A harag természetes reakció az élet kihívásaira, de ha elnyomjuk, az káros következményekkel járhat. Több vizsgálat is kimutatta, hogy az elfojtott és dédelgetett harag depressziót okozhat.
Fontos, hogy negatív érzéseinket kifejezzük, természetesen csak a megfelelő módon. Ha nyugodtan, de határozottan tudjuk kommunikálni haragunkat, utána biztosan jobban fogjuk érezni magunkat. Ha ez nem lehetséges, felejtsük el. A megbocsájtás jót tesz a léleknek.
Agyonhajszolt mindennapok A felborult egyensúly, nemcsak stresszt, hanem súlyosabb lelki problémákat is okozhat. Egy brit vizsgálat szerint a napi 11 órás vagy annál hosszabb munkaidő (7-8 helyett) depressziót válthat ki.
Mérlegeljük alaposan a prioritásainkat és értékeinket, és nézzük meg, hogy napirendünk tükrözi-e ezeket. Tervezzük meg a pihenés és a szórakozás idejét is.
Gubbasztás a szobában Ha nem megyünk ki a szabadba, két fontos dologtól fosztjuk meg magunkat, a napfény hatására termelődő D-vitamintól, ami véd a depresszió ellen, és magától a természettől, ami tudat alatt van az emberre jó hatással.
Menjünk ki a szabadba! Ha irodában dolgozunk, sétáljunk, az ebédet is lehetőleg kint fogyasszuk el. Már napi 15 perc napfény is sokat segíthet.
Elszigeteltség A depresszió és a szorongás gyakori velejárója a barátoktól és a családtól való visszahúzódás, a társadalmi elszigetelődés, különösen, ha magányérzettel jár együtt. Bizonyított tény, hogy az erős társas kapcsolatok védenek a depresszió ellen.
Még ha nincs is sok kedvünk hozzá, keressük a társaságot, a vártnál sokkal jobb lesz az eredmény.
Törekvés a tökélyre Ha egy elérhetetlen magas színvonalra törekszünk mindenben, legyen az egy vacsora vagy egy prezentáció a munkahelyen, hamar csalódás vagy csökkent önbecsülés lehet a vége. A maximalizmus depressziót, szorongást, evési rendellenességeket eredményezhet.
Pesszimizmus Önbeteljesítő jóslatként működik az, hogy milyen reményekkel nézünk a jövőbe. A pesszimisták, akik szerint a pohár mindig félig üres, sokkal inkább ki vannak téve a depresszió, a szorongás, az alvászavarok és más gondoknak, mint azok, akik a dolgok jó oldalát látják.
Gyakoroljuk a pozitív gondolkodást, a hála érzése különösen sokat segít. Már maga a mosolygás is optimistábbá, boldogabbá tesz.
Forrás:
Health 
Kommentáld!