a

Ki vagyok én?

13 éve | [Törölt felhasználó] | 9 hozzászólás

A téma örök. Kételyekkel, kényszerekkel birkózunk, s mennyit változunk, ha szélmalomharc helyett elfogadjuk néhány alapvető vonásunkat. Esetleg meg is szeretjük azt, ami ellen sokáig küzdöttünk. Bizonyos utakat nem lehet lerövidíteni, nem lehet például erőből megszerettetni, elfogadtatni valamit. Szerencsés, aki hamar eljut az önismeret magas fokára.
Nagyon ritkán hallani, főleg a nők körében, hogy elégedett a külsejével. Szerencsére azért akadnak üdítő kivételek, akik úgy szeretik magukat, ahogy vannak. Eszük ágában sincs megfelelni az uralkodó szépségideálnak.
Mi, nők, általában a kilóinkkal foglalkozunk a legtöbbet. S akkor álljon itt egy spirituális álom, ami talán segít abban, hogy túlsúlyosan is csinosnak és boldognak érezzük magunkat. Mert jelmez ide, jelmez oda, az vagy, amit belülről sugárzol!
"Egyszer azt álmodtam, hogy én, mint leszületni vágyó lélek, mozizom, nézegetem a választható sorsokat, mikor is rálelek mostani életemre. A szüleimre, a húgomra, a drága gyermekemre, a barátaimra. Rohanok a Teremtőhöz, hogy én ide akarok leszületni. Ő szomorúan néz rám, és közli, hogy sajnos elkéstem, a kiadható testek már elfogytak. Hacsak ... van ott a sarokban egy XL-es, mindenki által visszadobott, elnyúlt test. Én persze bevállaltam ezt a jelmezt is." Ekkor kezdtem megváltozni. Megkerestem a szép pontjaimat és igyekeztem megszeretni őket, s legfőképpen törekedtem magamnak megfelelni.

Címkék: önismeret

Kapcsolódó hírek:

ÉletErőGyógyítás Kurzus és Beavatás

Hogyan működtethető az életem? Mi a Meditáció Kulcsa?

Ismerd meg önmagad!

A művészetterápia és az önismeret