A mentális betegségekről mindenkinek valamilyen súlyos probléma, például a mániás depresszió vagy a skizofrénia jut eszébe. Pedig sokkal többen vannak, akik lelki gondokkal küzdenek, csak éppen senkinek nem merik elmondani gondjaikat.

A Béres Egészség Hungarikum Program kutatásából például nemrégiben kiderült, hogy Magyarországon minden 20. felnőttnek senkivel nincs olyan közeli viszonya, hogy ha baj van, akkor a problémáját meg tudná vele osztani. Ez azt jelenti, hogy nekik sem az élet- vagy házastársukkal, sem szüleikkel, gyermekeikkel, sem a családjuk többi tagjával, de a barátaikkal, ismerőseikkel sincs mély lelki kapcsolatuk.

Mindemellett továbbra is tartja magát az a nézet, hogy aki valamilyen lelki gonddal küzd, az "nem normális" és pszichológus segítségét kérni sem divat még. Pedig egyre inkább bebizonyosodik, hogy akárcsak a fizikai kínokat, a mentális problémákat is csak akkor lehet hatékonyan kezelni, ha a páciens maga is aktívan részrt vesz a gyógyulás folyamatában. Ezt bizonyítja Balogh József élete is, aki a skizofréniából gyógyult meg, mint mondja csak azért, mert meg akart gyógyulni.

Forrás: Fotolia

 
Meg akartam gyógyulni

- A 90-es évek közepére teljes csőd lett az életem. Alkoholizmus, ismétlődő pszichózisok, hajléktalanság tette kilátástalanná mindennapjaimat – kezdi József, aki számára hamar világossá vált, hogy az orvostudomány a hagyományos módszerekkel nem tud segíteni rajta.

 - Minden módszert, ami egy kis eredménnyel kecsegtetett, kipróbáltam, minden könyvet, ami a kezembe került, elolvastam, ám csak a zűrzavar fokozódott fejemben. Utolsó lehetőségként egyik ismert alkoholistamentő önsegítő csoporthoz csatlakoztam – és az segített! Azt hittem, most már minden rendben lesz, de 10 hónap józan élet után lecsapott a skizofrénia. Kiderült, hogy nem az alkohol okozta azokat a fura, misztikus élményeket, melyeket évek óta tapasztaltam. Ez egy másik betegség, ezzel is foglalkozni kellett.

Ekkor lett József dr. Harangozó Judit főorvos páciense, aki az Ébredések Alapítvány, a közösségi pszichiátria hazai megalapítója:

- Neki azért is hálás vagyok, mert megengedte nekem, hogy úgy intézzem a gyógyulásom, ahogy nekem a legjobb. Nagyon sok szakember, barát, nő, élettárs segített, hogy ma saját két kezemmel építsem otthonom egy Duna-parti telken. Rengeteg támogatást kaptam, de a legfontosabb, hogy én is ott voltam. Benne voltam a gyógyulásomban, akartam azt.

A betegségnek nemcsak biológiai oka van

Dr. Harangozó Judit szerint József gyógyulását az a felismerés segítette, hogy megértette, "kézbe kell vennie" saját életét.

- Önsegítő attitűdnek hívjuk ezt az elhatározást, ami a mi gyógyító folymatunkat alapjaiban segíti. Ha nem születik meg ez a döntés, akkor is tudunk együtt dolgozni, de József sikertörténetében ezt az elhatározást döntő tényezőnek tekinthetjük. Öröm látni ennek a küzdelemnek a végeredményét. Az ő gyógyulása reményt ad a hasonló mentális zavarokkal élő embereknek, hogy felismerjék: van esély a skizofrénia, a depresszió, a pszichotikus zavarok leküzdésére - magyarázza a főorvos asszony.

A közösségi pszichiátria, amelyet a rehabilitációhoz hasonlíthatunk, egyik fontos jellemzője, hogy nem csak a tünetekkel, a diagnózissal foglalkozik, és gyógyszerekkel kezel, hanem az embereket a saját életükben akarja segíteni. A közösségi szó abból ered, hogy az orvostudomány felismerte, a betegségek nem elszigetelten keletkeznek, nemcsak biológiai okuk van, hanem jelentős mértékben függnek attól, hogy az ember jól érzi-e magát a saját bőrében.

- Azok a pácienseink, akik megtalálják az életben a helyüket, akik méltányos körülmények közt tudnak élni, akik mellett vannak rájuk figyelő, őket szeretető emberek, akik átélik, hogy ők értékes emberek, ezek meghatározóak a mentális zavarok leküzdése szempontjából -teszi hozzá dr. Harangozó.

Forrás: Fotolia

Nem döntenek a beteg helyett

 - A terápiánk során igyekszünk a a páciens közvetlen környezetét, a családját is bevonni a kezelés folyamatába – folytatja dr. Harangozó. - Így sokkal gyorsabban gyógyul a beteg is. Közös munkánkban bekapcsolódik a szociális a munkás, a pszichológus, a pszichiáter, vagyis egy emberrel több szakember törődik, így a tünetek jelentkezésekor azonnali segítséget nyújthatunk.

A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a beteggel és a családtagjaival közösen a szakemberek kidolgoznak egy rehabilitációt segítő tervet, amelyben első lépésként kitűzik a megvalósítható életcélokat. Minden egyes résztvevő külön-külön teszi ezt meg. Majd megvizsgálják, mit kell tenni a cél eléréséért.

- Elsősorban a tünetek jelentik az akadályokat, a gondozási folyamatban a páciens sokszor ezek feloldását igényli - magyarázza a doktornő. - A páciensekkel megismertetjük a mentális problémát, annak kezelési módszereit, amennyiben úgy ítéljük meg, hogy ez segíti a gyógyulást. Így a páciens eldöntheti, hogy melyik gyógymódot lenne érdemes kipróbálnia, megéri-e gyógyszert szednie vagy sem. Mi segítünk a döntés meghozatalában, de sosem úgy, hogy helyette döntünk.