Kiss Ildikó a következőképpen reagált az Akkor tudod elintézni, hogy betegnek tartsanak, ha egészséges vagy? blogbejegyzéshez:

Nagyon hosszú a történet...
A depressziós időszakomban egyszer eszembe jutott általános iskolai tanárnőm (Kissné Sárvölgyi Ilona) "mesé"-je. Közel van hozzánk a Rába folyó. Alattomos a drága, tele örvényekkel... Ica néni édesapja egyszer elmerült a zajló folyóban. (Az emberek ilyenkor kapálóznak, próbálnak menekülni, ez okozza fulladásukat.) Ő azonban nem ellenkezett. Hagyta, hogy az örvény lehúzza a mélybe, aztán tett néhány lépést, s ekkor kézzel-lábbal kapálózva felemelkedett.
Nem tudom a mai napig sem, hogy ez valóban a Rábáról szólt-e, de a depresszió éppen ilyen.
Már tudom, hogy amikor érkezik, adok magamnak 2 napot. Ennyi éppen elég. Bezárkózom, nyalogatom sebeimet, ALSZOM, s TUDOM, MINDJÁRT jöhet a kézzel-lábbal kapálózás! Hiszem/érzem/tudom, ilyenkor is fontosak az álmaim. A rémálmoknak éppen úgy örülök, mint a szépeknek. Miért? Mert ami rémeskedik éjjel, azzal már nappal nem kell törődnöm....:)
A kísérleteid suicidok?
Ez is hosszú lista lenne.../na, annyira nem ám!/ De ma már arra gondolok, milyen iszonyatos bűntudatot hagynék azokban, akik szeretnek.... Minden, ami velem kapcsolatos volt az életükben, hazugsággá válna....Na, aztán mi lenne, ha egy gyermek találna rám???? Az életét tönkretenném.
Különben pedig már elhiszem magamnak, hogy szerethető vagyok. Már megölelem a tüskéimet is. Mindent megváltiztatni magamban nem tudok. De a hibáimmal együtt is én vagyok. A tüskékkel együtt is...
Érdekes! Azóta MÁSHOGYAN szeretek.
Tudod, óvónő VOLTAM. Igazából így születtem, így is fogok elmúlni... Már 11 éva kezelnek. Vagyis gyógyszereznek, ÉN kezelem magam.. Nehéz, időnként fájdalmas dolgokkal szembesítettem magam. Rendben vagyok. Egyensúlyban.
Kérdezhetsz, s válaszolok, ha tudok... Ja, és rengeteg engedményt adok magamnak. Pl. HA ÚGY ÉRZEM, DEPRESSZIÓS IS LEHETEK. De ki is mászhatok belőle!! Nagyon érdekes időnként megállni, s kivülről nézni a dolgokat

Köszönöm Ildikó  a vígasztalást, és azt is, hogy hozzájárultál a közzétételhez.Hasonló cipőben járunk mindannyian, akik erre az oldalra kattintunk.Jó, ha megoszthatjuk egymással a nem szokványos érzéseinket.Jó tudni, hogy nem vagyunk mégsem egyedül.