Minden ötödik ember életében legalább egyszer átesik depressziós időszakon. Cikksorozatunkban összefoglaljuk a betegség tüneteit, típusait, de ami a legfontosabb: megoldást keresünk, hagyományos és alternatív gyógymódokat ajánlunk.

Sorozatunk első részében a depresszió általános jellemzőiről írtunk, és megszólaltattunk egy pszichológus szakembert. Ezúttal Váradi Tibor természetgyógyász és Szili Zsuzsanna biológus beszélt nekünk a betegség okairól, tüneteiről, megelőzési és kezelési lehetőségeiről:

- Sok esetben sajnos nem ismerik fel időben a depressziót, és a kezeletlenül hagyott betegek 20%-a öngyilkos lesz. Közülük legalább a fele kevéssel halála előtt fordult csak orvoshoz. A depresszió a lelki gyötrelmeken túl a testet is megviseli: összefügg a daganatos betegségekkel, a szív- és érrendszeri betegségekkel, a fejfájással, stb. A nőknél kétszer, háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.

A depressziós betegek ugyanolyan sűrűn választanak természetgyógyászati módszereket, mint más betegségben szenvedők. A holisztikus (teljes embert figyelembe vevő) gyógyászat megközelítésében a depresszióból ki lehet gyógyulni. Sokszor elkerülhető, hogy a beteg pszichiátriai osztályra kerüljön, bizonyos esetekben azonban ez utóbbi kezelés szükséges.

Nagyon fontos tisztázni, hogy a bánat, a rossz hangulat, vagy a levertség önmagában még nem depresszió. Akkor beszélhetünk depresszióról, ha a panaszok legalább egy hónapja fennállnak, és kihatnak a beteg szinte minden életterületére. A depresszió egy idő után a páciens „fejére nő”, étvágytalanság, álmatlanság, munkaképtelenség és a szexuális élet zavarai lépnek föl.

A depresszió látszólag ok nélkül jelentkezik, de vannak kockázati tényezők:

1. A felmenőknél előfordult a depresszió.
2. Korábban volt már több depressziós időszak.
3. Kábítószer-élvezet és alkoholizmus.
4. Magányosság és szeretetlenség-érzés.
5. Krónikus betegségek, főként ha tisztázatlan eredetűek és ijesztő tünetekkel járnak.
6. Egyéb pszichiátriai betegségek.
7. A felmenőknél előfordult öngyilkosság.
8. Munkahely, házastárs elvesztése.
 
Vannak kritikus időszakok: kamaszkor, időskor, szülés után, télen, krónikus betegség idején könnyebben alakul ki.

A 12 legfontosabb tényező, ami a depresszió hátterében állhat:

1. Genetikai tényezők
2. Bizonyos gyerekkori traumák
3. Bizonyos személyiségtípusok (pl. perfekcionizmus)
4. Hormonális problémák (pl. pajzsmirigy-, ill. mellékvese alul- vagy túlműködés)
5. Fertőzőbetegségek (pl. influenza)
6. Autoimmun-betegségek
7. Vitamin- és nyomelemhiány
8. Idegrendszeri betegségek, például sclerosis multiplex
9. Anyagcsere-betegségek
10. Bizonyos gyógyszerek szedése (pl. egyes antibiotikumok, gyulladáscsökkentők, altatók mellékhatása)
11. Rendszeres alkoholfogyasztás
12. Kábítószer-élvezet

A depresszió meghatározásánál nyolc tünetcsoportot vizsgálnak. Ha legalább a fele fennáll hetek óta, akkor diagnosztizálják a depressziót:

1. Álmatlanság, alvászavar, nyugtalan alvás, elalvási vagy felébredési nehézségek, szexuális problémák (érdektelenség, impotencia, frigiditás).
2. Bűntudat, önvád, lelkiismeret-furdalás, szégyenérzet, gátlásosság, félelmek, melyek indokolatlanul lépnek fel.
3. Csökkent érdeklődés, az örömtelenség érzése, a megszokott dolgok nem kötik le az illető figyelmét, nem talál bennük örömet.
4. Dekoncentráltság, figyelmetlenség, összeszedettség hiánya, gondolkodási nehézség, főleg rövidtávú memóriazavarok, döntésképtelenség.
5. Étkezési szokások megváltozása (étvágytalanság, farkasétvágy), rossz szájíz, szájszárazság, fokozott édességigény.
6. Fáradtság, fáradékonyság, csökkent energia, passzivitás.
7. Lelassultság, nehézkesség, monoton beszéd, csökkent mimika.
8. Tudatos vagy tudatalatti halálvágy.

Egyéb kísérő tünetek: szorongások, hőhullámok, ok nélküli sírás, kapcsolatok leépítése, önbizalomvesztés, rémálmok, boldogtalanságérzet, kétségbeesés-érzet, tehetetlenségérzet.