Az elmúlt években a szakemberek figyelme fokozatosan a depresszióhoz társuló testi fájdalmak felé fordult, és mára kiderült, hogy korántsem lényegtelen és egyáltalán nem ritka problémáról van szó. depresszió az elme és a test betegsége .

A depresszió elsősorban érzelmi - például lehangoltság, örömtelenség - és testi - például alvászavar - tünetekkel jellemzett betegség. Éppen ezért nem meglepő, hogy felismerése és kezelése során elsősorban ezek a típusú tünetek állnak előtérben. Pedig a depresszió olyan betegség, ami gyakran különféle testi tüneteket, elsősorban fájdalmakat okozhat.

A szakemberek az elmúlt évekig kevesebbet foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a betegség miatt módosult működésű idegsejtek (agyi területek) kulcsfontosságú szabályozó funkciót betöltő "jeleket" küldenek a gerincvelőn át. Többek között ezeken a jeleken keresztül szabályozódik, hogy a test működésével kapcsolatos érzetek milyen mértékben jutnak be az agyba.

Mit kell tenni?Ma már általánosan elfogadott irányelv, hogy a depressziós beteg kezelésében valamennyi tünetet meg kell szüntetni ahhoz, hogy az érintett elérje a teljes felépülést. Mégis a klinikai vizsgálatok eredményei szerint a depressziós betegek 60-70 százaléka állapotának javulása ellenére sem éri el a teljes tünetmentességet. A visszamaradó, ún. maradványtünetek sajnos akadályozzák a szociális és hivatásbeli funkciók tökéletes helyreállítását, és rontják a betegek életminőségét is. Mindezeken túl a nem megfelelően kezelt betegek nagyobb kockázattal élnek át súlyos depressziót, gyakori depressziós epizódokat, felgyorsuló visszaeséseket, vagy válnak rezisztenssé a terápiákkal szemben. Végezetül fontos leszögezni: nem minden depressziós mutat testi fájdalmakat, mint ahogy a megmagyarázhatatlannak tűnő fájdalom sem a depresszió biztos jele. A fájdalom okát ki kell vizsgálni. Mindazonáltal tudományos tény, hogy - klinikailag igazolt depresszió és társuló fájdalmak esetén - a pszichés és a testi tünetek együttes kezelése gyorsabb és sikeresebb felépülést hozhat.